Vajon mit tud a JBL jelenlegi legkedvezőbb ár/érték arányú álló hangfala? Barnabás saját nappaliszobájában tesztelte a JBL Stage 260F-et, hogy részletesen beszámoljon a hangélményekről. A teljes cikk itt elolvasható!
Ahol a JBL kezdődött – és ahová tart
A hangtechnika történetében kevés márkanév rendelkezik olyan mélyreható és széleskörű örökséggel, mint a James B. Lansing által alapított JBL. A vállalat neve gyakorlatilag egybeforrt a professzionális hangosítással, a moziipar fejlődésével és a stúdiómonitorok világával. Amikor a Harman Luxury Audio Group – a JBL anyavállalata – bejelentette a Stage 2 széria érkezését, az nem csupán egy újabb termékcsalád debütálását jelentette, hanem egy stratégiai lépést a belépő- és középkategóriás otthoni audio szegmens átfogalmazására.
Az aktuális cikk tárgyát képező JBL Stage 260F a sorozat kisebbik álló hangsugárzója, amely arany középutat céloz meg a méret, a teljesítmény és az ár tekintetében. A Stage 2 sorozat fejlesztése során a mérnökök a Kaliforniában lévő northridge-i Akusztikai Mérnöki Kiválósági Központban azt a feladatot kapták, hogy a legendás JBL hangzást – amelyet a koncertek és mozik világából ismerünk – egy olyan formába öntsék, amely esztétikailag illeszkedik a modern életterekbe, ugyanakkor technológiailag túlmutat az elődökön. A termék célja egyértelmű: hidat képezni a hétköznapi zenehallgatók, akik most lépnek tovább a soundbarok vagy Bluetooth hangszórók világából, és a vájtfülű audiofilek között, akik már tisztában vannak a dedikált komponensekből összeállított rendszerek előnyeivel.
A Stage 260F nem egyedülálló termékként, hanem egy ökoszisztéma részeként született meg. Elsősorban a JBL MA (Modern Audio) házimozi erősítőkkel való használatra tervezték, mind vizuálisan, mind hangzásban, ezzel is egyszerűsítve a vásárlók döntési folyamatát és a rendszerépítést. Azt az ígéretet hordozza, hogy a moziélmény nem feltétlenül igényel dedikált sötét szobát és csillagászati költségvetést, hanem elérhető egy elegáns, nappali-barát formátumban is. A kérdés, amely a cikk végéig megválaszolásra kerül, hogy a technikai specifikációk és a marketing ígéretek mögött milyen valós teljesítmény rejlik, és hogyan állja meg a helyét a 260F a zsúfolt piacon.
Küllem
A JBL Stage 260F megjelenése szakít a hagyományos, gyakran unalmasnak titulált „fekete doboz” látvánnyal, és egy sokkal frissebb irányvonalat képvisel. Kétféle színvariációban érhető el: a sötétebb tónusú Espresso (fekete előlap/sötét dió oldalak) és a világosabb, skandináv hatású Latte (krémszínű előlap/tölgy oldalak) kivitelben. Ez a választási lehetőség önmagában is jelzi, hogy a gyártó komolyan vette a lifestyle felfogást, lehetővé téve, hogy a hangfal ne csak egy technikai eszköz, hanem a lakberendezés szerves része legyen. A doboz felülete minőségi, fahatású fóliával borított, amely tapintásra és látványra is prémium jelleget kelt.

A hangsugárzó méretei (1036 mm magas, 310 mm széles a tartozék talppal, 362 mm mély) tekintélyt parancsolóak, de egy közepes méretű (20-25 m2 vagy nagyobb) szobában nem uralják el a teret. A 19,5 kg-os tömeg a belső merevítések és a minőségi anyaghasználat bizonyítéka, ami elengedhetetlen a hangra ártalmas rezonanciák csökkentéséhez. A doboztest konstrukciója során a JBL mérnökei különös figyelmet fordítottak a merevítésre, bár a pontos MDF vastagságot nem közlik, a súly és a kopogtatás alapján masszív szerkezetről beszélhetünk.
Az előlap kialakítása külön figyelmet érdemel. A talp fölötti, lebegő hatást keltő frontpanel vizuálisan elválik a doboztesttől, ami könnyedséget kölcsönöz a megjelenésnek. Nincsenek éktelenkedő csavarfejek, rögzítőlyukak – a hangszórók körül található egyedi díszgyűrűk és a mágnesesen rögzíthető rácsok által letisztult, elegáns az összkép. A rácsok levétele után elénk tárul a technológiai arzenál: a két mélyközép sugárzó és a HDI tölcsérbe ültetett magassugárzó.
A terminálpanelen két pár csatlakozó található: az alsó pár a hangsugárzó saját bemenete, míg a felső pár egy belső kábelezésen keresztül a hangfal tetején, egy gumifedél alatt található csatlakozóhoz vezet. Ez lehetővé teszi, hogy a JBL 240H Atmos modulokat a hangfal tetejére helyezzük, és a kábelezést láthatatlanul, a hangfal hátulján vezessük el, elkerülve a nappaliban éktelenkedő kábelrengeteget. A kettős, „versenypálya” alakú hátsó reflexnyílások a légáramlás optimalizálását szolgálják, csökkentve a turbulenciát és a portzajt nagy hangerőn.
Technikai finomságok
A Stage 260F hangzásának alapköve a 2,5-utas keresztváltó-topológia és a hangszórókészlet precíz összehangolása. Ez a felépítés a kétutas és a háromutas rendszerek előnyeit igyekszik ötvözni, biztosítva a mélytartomány erejét és a középtartomány tisztaságát.
A hangsugárzó két darab 6,5 hüvelykes (165 mm) mélyközép hangszórót alkalmaz. A membrán anyaga a JBL által régóta fejlesztett és finomított policellulóz (Polycellulose) – egy speciális papír-pép alapú kompozit. A papír membránok híresek természetes hangjukról és jó belső csillapításukról, de önmagukban nem mindig elég merevek. A JBL megoldása a koncentrikus bordázat (ribbed cone), amely a legendás vintage JBL hangszórókat idézi. Ez a bordázott szerkezet jelentősen megnöveli a membrán merevségét anélkül, hogy növelné a tömeget.
A 2,5-utas kialakítás lényege, hogy a két mélyközép sugárzó nem ugyanazt a frekvenciatartományt fedi le teljesen. A Stage 260F esetében a felső mélyközép hangszóró egészen a magassugárzó váltási pontjáig (1,7 kHz) dolgozik, tehát a mélyhangok mellett a kritikus középtartományt (énekhangok, hangszerek alap hangjai) is megszólaltatja. Az alsó hangszóró viszont egy alacsonyabb frekvencián (1,3 kHz) vágva csak a mélytartományban segít be. Ez a megoldás kettős előnnyel jár: a mélytartományban megduplázódik a membránfelület és a terhelhetőség, így erőteljesebb, testesebb basszust kapunk, ugyanakkor a középtartományban elkerülhető az interferencia (fésűszűrő hatás – comb filtering), mivel ott csak a felső hangszóró sugároz.
A magas frekvenciákért egy 1 hüvelykes (25 mm) eloxált alumínium dóm magassugárzó felel, amely a JBL legújabb fejlesztésű HDI (High-Definition Imaging) tölcsérében kapott helyet. Utóbbi nem a klasszikus értelemben vett hangerősítő tölcsér, hanem egy precíziós akusztikai lencse. Fő feladata az iránykarakterisztika szabályozása: biztosítja, hogy a magassugárzó sugárzási szöge a váltási frekvenciánál (1,7 kHz) megegyezzen a mélyközép hangszóróéval. Ez a folytonos iránykarakterisztika kritikus a stabil színpadkép és a természetes hangérzet szempontjából, mivel így a direkt és a visszavert hangok eloszlása hasonló lesz. A tölcsér geometriája emellett szélesíti a két hangsugárzó közti virtuális színpadképet, így elméletben nem csak a középen ülő hallgató fogja élvezni a sztereó hatást.
Beüzemelés
A JBL Stage 260F méretei és akusztikai jellemzői alapján elsősorban a közepes méretű, 15 és 30 négyzetméter közötti helyiségek ideális partnere. Kisebb szobában a bőséges mélyenergia és a hátsó reflexnyílások működése hajlamos lehet a szoba saját rezonanciáinak túlzott gerjesztésére, míg ennél jóval nagyobb terekben (35-50 m² felett) a 280F nagyobb membránfelülete vagy egy dedikált mélysugárzó (pl. JBL Stage 200P/220P) támogatása válhat szükségessé a megfelelő hangnyomás és testesség eléréséhez.
Az elhelyezés során kulcsfontosságú a hátsó faltól való távolság. Mivel a reflexnyílások hátrafelé néznek, a falhoz túl közeli elhelyezés (kevesebb mint 30-40 cm) felerősítheti a mélyhangokat, de ez gyakran a definíció rovására megy, és „brummogó”, elmosódott basszust eredményezhet. A gyártó ajánlása és saját tapasztalatok alapján a hangsugárzókat érdemes nagyon enyhén a hallgató felé fordítani. Ez a beállítás maximalizálja a HDI tölcsér előnyeit, tűéles színpadképet és fókuszált fantom center-hatást eredményezve.
A dobozhoz mellékelt talpazat felszerelése nemcsak a stabilitás miatt fontos, hanem akusztikailag is: a szélesebb támaszték és a mellékelt tüskék (szőnyeghez) vagy gumilábak (kemény padlóhoz) hatékonyan csatolják el a dobozt a padlótól, csökkentve a rezonanciák átterjedését.
Erősítőválasztás tekintetében a 260F viszonylag „megbocsátó” partnert jelent. A 90 dB-es érzékenység és a 6 ohmos névleges impedancia azt jelenti, hogy nem igényel erőművet a megszólaltatáshoz. A JBL saját MA szériás erősítői (pl. MA710, MA9100HP) ideális partnerek, hiszen mind külsőleg, mind hangkarakterben egymáshoz hangolták őket. Ugyanakkor a 260F meghálálja a minőségi elektronikát: az Arcam Radia A5+ erősítővel párosítva képes volt megmutatni rejtett tartalékait, különösen a mélytartomány kontrolláltsága és a térleképzés finomsága terén.
Hangminőség
Az általános ismerkedés (mikor nem a kívülről ismert teszt-zenéket, hanem általános tartalmakat, netrádiót és YouTube/Netflix műsorokat hallgattam) alapján egy nagyvonalú, dinamikus hangfal benyomását keltette a Stage 260F. Az erősebb basszust tartalmazó műsorokra képzett harci kutyaként vetette rá magát, hogy aztán minél határozottabban visszahozza a mélyebb ütemeket is. Korábban kipróbáltam 5.1-es házimozi szett részeként is. Akkor az fogalmazódott meg bennem, hogy a JBL egy félig mozis, félig szórakoztató karakterre hangolta ezeket a dobozokat. Vannak kedvelt budapesti mozitermeim, ahol JBL hangrendszereket használnak. Szeretem az ottani hangzást, mert a magashangoknak van egy definiált, közben sima jellege, a középső frekvenciák könnyedén jelennek meg, a basszus pedig kellemesen húsos. Ez volt jellemző sztereóban is – egyfajta klubhangulattal megspékelve.
Melody Gardot – If I’m Lucky c. dalában a nagybőgő meglepően telt, feszes tónussal jelent meg. Sokat vendégeskedtek nálam állványos hangfalak a közelmúltban. Azokhoz képest a Stage 260F sokkal lazább mélyebb, bátrabb basszusokat keltett. Ha jártál már jóféle jazz klubban, ott a lábdob és nagybőgő elég erőteljes szokott lenni, annyira, hogy gyakran beleremeg a széked is. Ez a fajta bőségérzet volt a Stage 260F-nek is egyik védjegye. A színpadkép központja teljesen más módon jelent meg, mint a hagyományos, egyenes előlapba épített dómsugárzós hangfalaknál. Nem egy függőleges tengelyen helyezkedett az énekhang, helyette az egész zene egy virtuális falat alkotott. Az ének élénken, egy szélesebb és tágasabb mezőből jelent meg, ez még tovább fokozta a pro audiós érzetet.
JBL lévén a dinamika a 260F „hazai pályája”. A hangsugárzó képes hirtelen, nagy energiájú tranziensek (pl. dobütések, robbanások) torzításmentes visszaadására. Ami különösen dicséretes, hogy a dinamika nem omlott össze kis hangerőn sem: a zene lüktetése és részletessége megmarad halkabb esti zenehallgatásnál is, ami sok, csak nagy hangerőn „ébredő” versenytársnál probléma lehet. Nagy hangerőn a doboz kinyílik, és magabiztosan tölti be a teret, bár a fizikai korlátok (két 6,5″-os hangszóró) miatt a nagyobb 280F vagy a Studio széria képviselői ügyesebbek lehetnek extrém terhelésen a legapróbb dinamikaváltások kifejezésében.
Eleinte azt feltételeztem, hogy a Stage 260F majd a gyártó egyszerűbb vezeték nélküli hangrendszereinek felfokozott karakterét akarja majd továbbítani. Valójában jazzre és komolyzenei darabokra is meglepően fogékonyan reagált. Főleg utóbbinál mutatta meg a foga fehérjét, mert a klasszikus művek esetében egy tágas atmoszférából mutatkoznak a zenészek. Erre kitűnő példa volt Yuja Wang – Ravel c. albuma, a zseniális Tonhalle-Orchester Zürich szimfonikus zenekarral kísérve. A zenei térméretezés engem őszintén meglepett. Igaz, a háttér kicsit puhább volt, kevésbé konkrét körvonalakkal, a fúvósok pedig enyhén kontrasztosak, viszont tudva, hogy egy belépő/középkategóriás hangfalból jött a zene, kifejezetten díjaztam a zongora artikulált, rendkívül közeli és kidomborított megszólalt.
A nagy doboz és a membránok vaskos gumipereme nagy teherbírást sejtetett. Nem lehet írásban visszaadni azt a kolosszális erőt, amivel szabadjára engedte a Stage 260F Post Malone – Wow, illetve HEDEGAARD – Ratchets c. basszusait. Ez a hangfal döbbenetes mennyiségű basszust tudott szabadjára engedni, szó szerint megrezgetve alattam a kanapét. Papíron 40 Hz-ig képes lemenni a doboz, de ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy állványos doboz esetében, óriási decibel-beeséssel. Az alsó határon is rendkívül határozott maradt a hangsugárzó, ezért sok környezetben, amennyiben sztereóban lesz használva, kicsi a valószínűsége, hogy külön mélyláda kelljen, amennyiben az erős basszust preferálod – persze ez függ a konkrét szoba akusztikájától is. Mindenesetre a JBL-ek könnyedén betöltötték lényegében az egész házunkat. Nagyobb terhelésen a közép/magasfrekvenciás részletek enyhén besűrűsödtek, de még akkor sem vált túl hegyessé a magashang-visszaadás, egy komfortos simasággal kezelte a felső éleket. Bár a Dave Brubeck Quartet – Take Five cintányérjait elég határozottan ábrázolta, harsánnyá ott sem vált.
Végszó
A JBL Stage 260F egy rendkívül sokoldalú és terhelhető hangsugárzó, amely sikeresen hozza el a professzionális JBL hangzás esszenciáját – egy szórakoztatóbb tónussal kiegészítve – az otthoni nappalikba. Nem próbál meg a végletekig kifinomult, steril stúdiómonitor lenni, sem pedig egy olcsó hatásvadász doboz. Ehelyett egy vonzó ár-érték arányú, figyelmet megragadó és korszerűséget sugalló eszközt kapunk, amely filmen és zenén is egyaránt lelkes meggyőzést fejt ki váratlan dinamikájával. Az átgondolt tervezés (HDI tölcsér, 2,5-utas váltó, Atmos integráció) és a minőségi kivitel egyedi színfolttá képezik a kategóriában.
Kinek ajánlott? Azoknak, akik szeretnének továbblépni a soundbarok világából egy igazi hifi/házimozi rendszer felé; akik fontosnak tartják a modern dizájnt és a letisztult megjelenést; és akik egy univerzális, dinamikus hangfalat keresnek, amely képes megteremteni a mozi varázsát otthon, egy máshoz nem hasonlító, koherens térhatással kombinálva. A komplett JBL Stage 2 széria előzetes bejelentkezéssel kipróbálható a Házimozi Stúdióban.
A cikket írta: Komáromi Barnabás

